Gátizom sérülése
A legtöbb nő fél a szüléstől, ezen belül is a gátszakadástól. És sajnos okkal, mert a nők 90%-a a szülés során gátsérülést szenved el.
Szülés alatti gátrepedés esetén a hüvely és a végbél közti, bőrrel fedett gátizom sérül meg. A gát sérülései lehetnek egészen enyhék, felületesek, csak a bőrt és a hüvelynyálkahártyát érintve, és lehetnek a végbél záróizmára is ráterjedő súlyos, akár maradandó szövődményekkel járó sérülések is.
Nem árt tudnod az ehhez kapcsolódó kockázati tényezőket: nagyobb az esélye a gátrepedésnek, ha első szülésről van szó, hosszú a kitolási szakasz, nagy a baba, ha a magzat feje túl nagy a hüvelybemenet és a gát tágulási képességéhez képest, vagy idősebb az anyuka.
Szerencsére a gátizom repedések súlyosabb formái ritkák, azonban sok esetben nem is derül rájuk fény és ellátatlanok maradnak. Szülés után az anatómiai állapot pontos azonosítása még komoly gyakorlat mellett sem mindig lehetséges. A súlyosabb repedések legtöbbször a széklet / szél visszatartási gondokban jelentkeznek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha bármilyen problémát érzel széklet vagy szellentés visszatartásával kapcsolatban, azonnal szólj az orvosodnak.
A gátrepedés kezelése természetesen alapvetően a sérülés súlyosságától függ. Az elsőfokú gátrepedés könnyen gyógyuló kis sérülés (néhány nap). A másodfokú gátrepedést már össze kell varrni és néhány hét alatt szépen begyógyul, de kisebb fájdalommal járhat. A harmadfokú gátrepedésnél esélyes, hogy kezelése egy kisebb műtéttel történik. A negyedfokú esetben a műtét altatásban zajlik, sokszor sebész bevonásával. Ilyen súlyos esetben még gyakoribbak a szövődmények, és még lassabb a gyógyulás.
A legtöbben egy évvel a szülést követően panaszmentessé válnak. A gátizom sérülések esetén is nagyon fontos a gátizomtorna és a megfelelő tápanyagok bevitele. A szülést követően a torna hatására javul a gáttájék keringése és ezáltal a gátseb gyógyulása, valamint a várandósság, de főként a szülés miatt megnyúlt gátizom regenerációja. Szülés után a kismedencei szervek helyzete még 1-2 évig is sokat javulhat, ezért kell a medencefenéki izmok regenerációjával foglalkoznunk.